A földhasználati változások, a vegyszerek egyaránt hozzájárulnak a szárazföldi gerinctelen populációk csökkenéséhez. Nemrégiben egy újabb bűnöst is találta a kutatók: a Délkelet-Ázisából származó lódarazsat, amely szinte válogatás nélkül zabálja fel a bogarakat, méheket, lepkéket, pókokat.
A kínai lágyhéjú teknős invazív faj, ideges természetű hüllő, támad mindenre, ami mozog.
A nutria nem őshonos, hanem invazív faj, ezért a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szerint egyre sürgetőbb megfékezni a terjedésüket.
Ökoszisztémákat borítanak fel, őshonos fajok kihalását okozzák a más vidékekről behurcolt állat- és növényfajok. A védekezés sikeres lehet, de kevés ország foglalkozik vele.
Összesen 88 vöröstűzhangya-fészket találtak a kutatók Olaszországban, és ez az egész kontinensre nézve vészjósló előjel lehet.
Mint egy sáskajárás, olyan riadalmat okoz Olaszországban egy nem őshonos rákfajta megfékezhetetlennek tűnő elszaporodása. A kék tarisznyarák minden élőlényt felfal, amiből a halászok élnek, az egyetlen vigasz, hogy legalább meg lehet enni, és nem is rossz az íze.
Szaporodó mosómedve-állomány él vadon Magyarországon, amit immár képek is bizonyítanak. Az invazív faj komoly kockázatot jelenthet az őshonos fajokra, jelenlétüket tojásokkal megpakolt álfészkek bevetésével bizonyították kutatók.
Egészen különleges módon lépnének fel az invazív kártevőkkel szemben a Carnegie Mellon Egyetem hallgatói: egy olyan robottal, ami valósággal leszámol a rovar tojásaival.
A Brüsszel elleni harc egyik eleme lett az akácosok védelme, pedig fenntartható erdőgazdálkodás csak őshonos erdők telepítésével lehetséges.
Kutatók genetikai vizsgálatok alapján megállapították, hogy mindössze egyetlen példány elég volt ahhoz, hogy Európában is elterjedjen az ázsiai óriás lódarázs.
Megvalósult egy klasszikus rajzfilmes pillanat, bár a valóságban valamivel undorítóbb, ahogy a szétszakított piton gyomrából kihámozzák az ép aligátort.
Az amerikai ökörbéka és a barna fakígyó 1986 és 2020. között becslések szerint 16 milliárd dollár (6364 milliárd forint) kárt okozott a világban.
Növekvő tudományos egyetértés van arról, hogy a házimacskák ártalmas hatást gyakorolnak az élővilág sokszínűségére.
Az ugróférgek kinézetre olyanok, mint a nálunk is honos földigiliszták. Ezek viszont egyáltalán nem barátságos élőlények: amerre csak mennek, komoly bajba sodorják az ökoszisztémát.
A Német Vadászszövetség szerint az invazív hódpatkányok veszélyt jelentenek a gátakra, és megsemmisítik a nádasokat.
Egy a kutató-, halász- és turistahajókat nyomon követő vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a világ nagyjából 1500 kikötőjéből érkeznek hajók a Déli-sarkvidékre – írja a BBC.
A Hyalomma nem őshonos Magyarországon, de a klímaváltozás miatt már terjed. Már Budapesten is látták, most Vas megyében találtak egy példányt.
Ha vannak növényeink, akkor vélhetően kártevőink is, mindegy, hogy csak néhány kerti virágot vagy egy egész veteményest tartunk otthon. A jó hír azonban, hogy mindenre van természetes ellenszer.
A patkányokat és a parlagfüvet tartják az Európában legtöbb kárt okozó, invazív fajnak. Az Egyesült Királyságban és Spanyolországban okozzák a legtöbb kárt a behurcolt fajok.
Sikerült kiirtani a madárvilág élőhelyét veszélyeztető sárga őrült hangyákat az amerikai Johnston-korallszigetről.
